-
Hogyan (NE)értsük félre egymást!
“Hogyan (NE)értsük félre egymást” címmel szerveznek kötetlen beszélgetős estet az Igézőben május 14-én, kedden 18 órai kezdettel. Neves szakemberekkel találkozhatunk a programon, melyre a belépés díjtalan, de regisztrációhoz kötött.
2024.05.13. -
Tudom, hogy van jogom
Székesfehérvárra, a Bugát Pál Technikumba érkezett az az országos vándorkiállítást, amelyet az Integrált Jogvédelmi Szolgálat szervezett annak érdekében, hogy a szociális intézményekben élők világát, és az általuk megélt ellátotti jogokat megismerhetővé és megérthetővé tegye. A tárlat május 22-ig látható a Bugát Technikum aulájában.
2024.05.13. -
Elbúcsúztak a GEO-sok
Utolsó közös útjukra indultak az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának végzős diákjai. A valétálók az alma materüktől a selmeci hagyományokhoz hűen, fáklyás felvonulással búcsúztak.
2024.05.13. -
Fél évszázadon át tartó szenvedély
Egy évszázad, 52 év szenvedély. 100. születésnapját ünnepelte a Polski fiat rajongó Fodor Kálmánné családja, volt tanítványai és a polski fiat klub társaságában. Az eseményen Cser-Palkovics András is gratulált és miniszterelnöki emléklapot is átadott.
2024.05.13.
Néma koszorúzás a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján Fehérváron
Néma főhajtás mellett dr. Cser-Palkovics András polgármester és Csanády László polgármesteri főtanácsadó helyezték el az emlékezés virágait és köveit.
Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja, 80 évvel ezelőtt ezen a napon kezdődött el a hazai zsidóság gettókba tömörítése.
1944-ben ezen a napon a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatási és rendvédelemi szervek megkezdték az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítást követően az első tömeges zsidó deportálások május 15-én indultak el. Július elejéig a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba szállították, ahol azonnali pusztulás várt a deportáltakra.
Az emlékművön és a zsidó sírokon a kavicsok a lélek halhatatlanságát és az öröklétet szimbolizálják.
A kiűzetésre és halálra ítélt embereket Székesfehérváron is a „gettógyűjtőházakba” zárták, majd 1944. június 6-án a város peremére, a vasútállomás melletti Szabó-téglagyárba hurcolták. A téglagyárban 1944. június 10-e és 13-a között már semmilyen élelmezés nem volt, és már itt többen öngyilkosságot követtek el. Az itt összegyűjtött 2743 zsidó ember végső elszállítására június 14-én került sor. Az útra fejenként 2 kg kenyeret és 0,25 kg margarint osztottak. A hitközségi feljegyzések 2866 személy kiszállítását rögzítették. Közülük 1850 székesfehérvári lakos volt. Az üldöztetések következtében a zsidó túlélők száma Fehérvár lakosságának töredékét, mindössze 0,6 százalékát tette ki: 131-en vergődtek vissza a koncentrációs táborokból, 119-en pedig a munkaszolgálatból.
Az országban az 1941-es népszámlálás 725 ezer izraelitát mutatott ki a revíziós lépések után megnövekedett területű országban. Kétharmaduk meghalt a munkaszolgálat, a deportálások, a tudatos népirtás következtében. A vidéki zsidóság gyakorlatilag teljesen megsemmisült, a Budapesten élők közül mintegy 100 ezren menekültek meg.